Timbi

Az elmúlt napokban rendkívül felpörögtek az események. A pénteket és a szombatot a barátnőmmel töltöttem. Szombaton délután megnéztem a Debrecen - Arcadom floorballmeccset, majd megnyertem egy pókerversenyt és a napot barátnőmnél fejeztem be. Vasárnap elindultam Miskolcra. Kedvezőtlenek voltak a mérkőzés előjelei, egy meghatározó emberünk lázasan tudta csak vállalni a játékot, ami a teljesítményére is kihatott. Ki is kaptunk 7:3-ra, ezzel minden benntmaradási reményünk elszállt, amelyet gondosan építgettünk az utolsó hónapban. Hétfőn korán keltem és a Medgyessy fele vettem az irányt, onnan a Debreceni Köztemetőbe, ahol végső búcsút vettünk Busznyák Tomitól. Nagyon sokan voltunk, a ceremónia sablonos volt. A társasággal beültünk a Jazzbe megemlékezvén a főbb momentumokról, majd az oszlás után hazafele vettem az irányt. Pihentem egy bő 10 percet, majd jöttek is dave-ék értem. Elérkezett a nagy nap, a pókerverseny. A lovardába belépve a látvány teljesen letablózott, rendkívül negatív benyomást keltett. 12 mondhatni "konyhaasztalon" kellett játszani, a társaság nem volt vevő a jókedvre, sőt kimondottan unszimpatikusak voltak. A szerencse az egész verseny során nem állt mellettem és viszonylag hamar kiestem. A barátaimnak se tartott tovább a menetelés nálam, így Lajcsiék felé vettük az irányt befejezni a megkezdett munkát (póker). Azonban a fáradtság és a levertség eredményeképpen nem tudtam érvényesülni, bár megvolt rá az esély. Ma eldöntöttem, hogy elkezdem magam aktivizálni a sport felé, ezt olyan értelemben véve, hogy az érdeklődési körből lassanként át szeretnék mozdulni a megélhetés felé. Labdarúgás, Floorball. Ez a két terület ami érdekel, utóbbinak van nagyobb esélye. Szeretnék egy csapatot edzeni, szeretnék mérkőzéseket vezetni, szeretnék bajnok lenni. Mindháromra elég jó esélyem van, majd meglátjuk mi jó sül ki belőle.